2013. október 27., vasárnap

29. rész: Meglepetés!

*Harry szemszöge*

Egy levelet találok az ajtó előtt.
- Na? - hallom Louist a hátam mögött. Lassan megrázom a fejem, majd felé fordulok.
- Csak egy levél - mutatom fel neki. Vajon mi lehet benne? Most akkor engem választott vagy sem? Teljesen össze vagyok zavarodva.
- Bontsd ki! - utasít Lou. Becsukom magam mögött az ajtót, majd bemegyek a nappaliba és leülök a kanapéra. Kinyitom a borítékot, aminek olyan illata van, mint amilyen parfümöt használ Emily.
Amint sikerül kibontanom, elkezdem olvasni.

Kedves Harry!

Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Nem tudom, hogy mit kéne pontosan írnom neked. 
Talán ott kezdem, hogy miért is tartod a kezedben most ezt a levelet. 
Sokat gondolkoztam, hogy kit válasszak. Zaynt, akit már nagyon jól ismerek, és szeretek, vagy egy pár napos kalandot, amit nem szeretnék folytatni. 
A kérdésedre már meg is van a válasz, nem szeretném ezt folytatni veled. A történtek után rájöttem, hogy nekem csak egy barát vagy. Az, hogy lefeküdtünk, nem változtat semmin, ugyanúgy tekintek rád, mint azelőtt. 
Tudom, hogy te mit érzel irántam, de nagyon sajnálom, én nem érzem ugyanazt. A szívemre hallgattam, de te nem voltál ott. Fel sem merült, hogy a szívem téged válasszon. 
Remélem, hogy megérted a döntésemet. Eleinte nem volt könnyű, de most már tudom, hogy így lesz a helyes. Tudom, hogy rád is vár valaki, aki az igazi lesz, de az nem én vagyok. 
Sajnálom, hogy ennek így kell végződnie, de hidd el, minden rendben lesz. Azt szeretném, ha nem lenne köztünk feszült a levegő, és elfogadd, hogy én Zaynnel vagyok boldog.
Barátod, Emily 

Kiesik a levél a kezemből. Ezt nem hiszem el. Zaynt választotta. 
- Jó hírek? - ül le mellém Louis. 
- Nem engem választott - mondom a fejemet lehajtva. Pozitívan álltam hozzá a dolgokhoz, de mégsem engem szeret. Azok után, amit Zayn tett vele, őt választja? 
- Megnézhetem? - kérdezi a levélre mutatva. Bólintok, majd odaadom neki. Gyorsan átolvassa, majd visszaadja.
- Most hogy érzed magad?
Hajamba túrok, majd ránézek.
- Szarul - jelentem ki.
- Ne legyél szomorú! Szerintem nagyon jól megírta a levelet. Nem annyira bántó, de mégis őszinte. 
- Igen, tudom, nem a levéllel van a gond. Csak az, hogy hogyan fogom tudni majd elfogadni, hogy nem velem van. Mi lesz majd a koncerteken Zaynnel és velem? Hogyan fogok majd újra magabiztos lenni ezek után? - teszem föl a kérdéseket egymás után.
- Harry - mondja határozottan Lou - Kénytelen leszel elfogadni a dolgokat. Biztos rád is vár egy lány, akivel boldog leszel. Ami a bandát illeti, ne aggódj, minden rendbe fog jönni. Tudom.
Bárcsak így lenne. Nehéz elképzelni, hogy minden a régi lesz, de remélem, hogy Louisnak igaza lesz.

*Zayn szemszöge*

Amint meglátom Emilyt az ajtóban, teljesen eláll a szavam. Az összes emlék végigfut az agyamon. A pillanat, amikor találkoztunk, amin keresztül mentünk, és végül itt áll előttem. A tudat, hogy még mindig szeret és ad nekem egy esélyt azok után a szörnyűségek után, amiket tettem vele. Örülök neki, hogy bízik bennem. De megváltoztam. Emily jóvá tett engem. Soha többé nem megyek bele semmilyen rossz dologba. A régi énem már örökké eltűnt. És ezért örökké hálás leszek neki.
Annyira ledöbbenek, hogy még mindig nem tudok megszólalni, csak elmosolyodok.
- Mehetünk? - kérdezi halkan.
- Persze! - válaszolom boldogan, majd felkapom a zakóm, becsukom az ajtót és beszállunk a kocsiba.

*Emily szemszöge, az étteremben*

Egy csodálatos étteremben vagyunk. Annyira elegáns itt minden. Előttem Zayn ül, éppen a pezsgőjét kortyolgatja.
- Gyönyörű vagy - mondja miután leteszi a poharát - Annyira örülök, hogy engem választottál. Tudod, volt némi kétségem, hogy a történtek után Harryt választod. A baleseted óta nagyon rád hajtott. Annyiraa mérges lettem.
- Örülök, hogy téged választottalak. Harry...nem volt fontos számomra. És tudod, amin keresztül mentünk, úgy gondoltam, hogy mi összetartozunk.
- Én is így gondolom - elmosolyodik, majd megfogja az asztalon lévő kezeimet.
- De tisztáznunk kell néhány dolgot - engedem el rögtön a kezeit - Azt szeretném, ha felvállalnád a kapcsolatunkat. Egész végig úgy éreztem, mintha rejtegetnél engem. Mintha valamiért szégyelnél - hajtom  fejem.
- Ne butáskodj! - arcomra teszi a kezét - Ha így tettem, akkor nagyon sajnálom. Ez meg fog változni! Ígérem.
A szavaknak könnyű hinni. Vajon tényleg így lesz? Mindenesetre hiszek neki. Ha újra szeretnénk kezdeni, akkor az a legfontosabb, hogy bízzak benne.
- A másik a múltaddal kapcsolatos.
- Lezártam már a régi időket, nem kell félned - vágja rá rögtön.
- Pont attól félek, hogy nem tudod elfelejteni azokat az időket. Tudom, hogy megint drogot adsz el embereknek. Harry látott a kórház előtt és le is fotózott - mondom nyugodtan. Fejét lehajtja, majd beletúr a hajába. Megakar szólalni, de a szavába vágok.
- Zayn. Változtatnod kell ezen. Én így nem leszek veled. Adok neked egy esélyt, hogy végleg megváltozz.
Kezeit leteszi az asztalra, majd megszólal:
- Teljesen félreérted. Nem drog volt a csomagban -megrázza határozottan a fejét.
- Hát akkor mi? - ráncolom össze a homlokom.
- Egy gazdag férfinak kellett csomagokat átadnom, amiket megrendelt. Ékszereket, telefonokat, ruhákat. De nem csinálhattam tovább, mert túl feltűnő volt, hogy illegálisan szerzem be.
- Szóval akkor még is csak rosszba keveredtél? - emelem fel a hangom. Lehet, hogy ez nem annyira súlyos bűn, de mégis csak eltitkolta előlem.
- Kellett a pénz, hogy meglepjelek valamivel - válaszolja, mire elakad a szavam. Az egész miattam volt? - Hogy most itt vagy, ezért elmondom, hogy mi a meglepetés.
Figyelmesen figyelem őt.
- Elviszlek Párizsba - mondja mosolyogva.
- Micsoda? - kapok az arcomhoz. Majdnem elsírom magam a hír hallatán. Már kiskorom óta elszeretnék jutni a Francia fővárosba, de sosem volt lehetőségem, hogy ellátogassak oda. Párizs, a szerelemnek a fővárosa, a friss baguette illata, a latin negyed kacskaringós utcái, a bevásárló utcák, az Eiffel-torony és még sorolhatnám. Ezek ugranak be hirtelen amint kimondja a mondatot.
- De Zayn, miért..? - kezdek bele, de csendre int.
- Megérdemled. Most felejtsd el azt, hogy mi történt a múltban, vagy hogy hogyan szereztem a pénzt. Azt szeretném, ha boldog lennél! Tudom, hogy már régóta el szeretnél menni, ezért arra gondoltam, hogy elviszlek. Holnap indulunk.
- És honnan tudtad, hogy téged választalak? - kuncogok - Ha most Harryvel lennék, akkor mi lenne ezzel az úttal?
- Megérzés - megvonja a vállát - De akkor eljössz velem? - vág a mondatába.
- Igen - mondom boldogan, mire aranyosan elmosolyodik. Teljesen le vagyok döbbenve. Ezt mind értem teszi. Csak azért gyűjtött pénzt, hogy el tudjon vinni Párizsba.
A vacsora hátralévő részében megterveztünk minden részletet az utazással kapcsolatban.
Még mindig alig hiszem el, hogy végre itt hagyhatom pár napra ezt a várost, Harryt, a fájdalmaimat és pihenhetek egy kicsit Zaynnel. Mintha hirtelen az életem megváltozna. Remélem, hogy most már tényleg egy új fejezet kezdődik az életemben és minden rendbe fog jönni. Mindenesetre most csak arra tudok gondolni, hogy holnap Zaynnel Párizsban leszek és csak is vele tölthetem azt a néhány napot.

Sziasztok!:)
Nem tudom, hogy ki mire számított, hogy kit választ Emily, de végül remélem, hogy mindenkinek tetszett a döntése! A következő rész 3 komment és 6 pipa után jön.
Nemrég indítottam egy oldalt a fotóimnak, nagyon jó lenne, ha benéznétek és feliratkoznátok!
Mindenkinek kellemes szünetet kívánok!
~Mrs.Horan

3 megjegyzés: